Emma Folami Danvater vagyok, s itt rögzítem gondolataimat egy hangszalagon majd, amelyek velem történnek az elkövetkezendő egy hétben, melyet egy Szibériai kastélyban, és annak környékén töltök. Vendéglátónk egy különleges találmányt szándékozik bemutatni, egy nyaralás keretein belül.

2010. július 6., kedd

Az első nap

2004 július 5.


Reggeli közben halom, ahogyan rólam beszélget Fabrizio és a testőre. Hallom ahogy rólam beszélnek, de sajnálatomra bármennyire is jó hallásom van, a suttogásból csak pár szót csípek el.
"Ő lehet Emma Danvater...Milyen ügyesen önt magának inni!"
Ha tudnák hogy mennyire nehéz nekem eligazodni itt a kastélyban. Nem is tudom egyenlőre csak a szobám, a társalgó, és a bejárat hollétét. Körül kell járnom az épületet valakivel.
No de vissza most az étkezőbe...
Fabrizió odalépett mellém, s beszélgetésbe elegyedtem vele. Valahogy hiába mondja, hogy nála nincs ekkora felhajtás, aha másik szavával megcáfolja azt. Mert aki nem vág fel azzal, amije van, nem lenne szüksége arra, hogy megvédjék.Legalábbis nekem ez a véleményem. Bár igaz ami igaz, nálam is van mindig egy paprika-spré, s Rexi kutyámra is számíthatok, ha esetleg baj lenne. No meg nem utolsó sorban Jack, aki bár fiatal, de az tény, hogy évek óta bokszol.
A bemutató különös volt. Kiderült, hogy egy gépezetet hoztak létre, ami az anyagokat elemeire bontja, majd egy bármilyen másik tárgyat, vagy akár egy csecsemőt is létrehoz.
Kérdem én, ki dolgozna akkor, ha ez így lenne...Mr. Iklak állítása szerint korlátozva lenne a gyártás során, hogy ki milyen tárgyakat hozhat létre, mint például éhezők csak élelmiszert. Ez szép és jó, de nem hiszek abban, hogy egy varázsütésre a világ minden gondját meg lehet oldani. Kiskapuk mindenben voltak, vannak és lesznek....itt is!
Egy hetem van dönteni, hogy belefektetek egy összeget, vagy sem. Most jut eszembe, nem is említette az úr, hogy mekkora összegre is gondolt ő és a tudós bagázs. Hát nem tudom....
Egyenlőre jól érzem magam, s csak remélni tudom, hogy Cecilia barátnőm, és Jack is így érez.
Na igen, róluk is van mondanivalóm.
Fogalmam sincs, hogy mi is a szándéka annak a férfinak, aki úgymond "szabadságra" kérte tőlem Cecilt, de tudom, hogy tud magára a lány vigyázni. Lényegében azt sem igazán lértettem, hogy miért is kellett az engedélyem, mikor tudja Ceci, hogy bár nagyon sok mindent megtesz értem, nekem, nem várom el tőle, mert az önállóságot szeretem.
Na és Jack...fene a lökött kölkét. Cecil rajtakapta, hogy iszik. Most mit is kezdjek vele, hisz nevelése inkább anyjára tartozna, és eddig ő is mívelte eme nemes feladatot, s nekem csak a kedves nagynéni szerep jutott. Mosat azonban az én felelősségem alá került. Nem, tiltani nem fogok, mert az csak olaj a tűzre. Viszont szegény Kazim lett nevelési szándékom áldozata, mert ő kapta meg a lehordást. Ami végülis talán jó célt ért el, hisz Jack rájött, nem a férfi a hibás, hanem ő.
Kérdés tahán, hogy hazudott e nekem, mikor azt mondta, hogy nem fog inni, csak keveset.

Nem tudom milyen is a szerkezet, de ahogy Cecilia volt kedves beszámolni nekem róla, ilyennek képzelem mint ezek valamelyike. A neve VEDANTAR

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése